Ki ne emlékezne az I'm not a Plastic Bag fiaskóra, amit már korábban is tárgyaltunk itt a blogon. Mindenesetre, egy haszna biztos volt az egésznek: világszerte felhívta a figyelmet arra, hogy mennyivel jobb+stílusosabb, ha saját kis vászontáskáinkkal járunk vásárolni, mint ha a különböző boltok rondábbnál rondább nejlonszatyraival válunk reklámhordozókká.
De most! Megtaláltuk az igazit... végre. Íme:
Az angol twentytwentyone design stúdió kezdeményezése a bags of goodwill (a "jóakarat/jóindulat táskái - welcome, ha valaki tudd jobb szót rá:), valójában szintén a fentiekre hívja fel a figyelmet, azzal kiegészítve, hogy a táskák alapanyagának mindegyike méltányos kereskedelemből származik (azaz senkit sem zsákmányoltak ki, nem dolgoztattak gyerekeket lsd. Anya Hindmarch stb. ). A stúdió azzal a felhívással fordult számos világhírű tervezőhöz, hogy tervezzk meg a 21. század bevásárló táskáját, mely tükrözi saját filozófiájukat a dizájnról és annak felelősségéről. Végül 40 híres tervező alkotta meg saját művét, melyek MÁTÓL szeptember 25-ig kerülnek kiállításra a London Design Fesztiválon.
A dolognak egy szépséghibája van: mindössze egy-egy darab készült ezekből a remekművekből, melyekre a kiállítással egyidőben licitálni lehet, a befolyt összeget pedig a Fairtrade Foundation-nek adják, mely az Egyesült Királyságban küzd a méltányos kereskedelemért. Így hát persze a szépséghiba nem is szépséghiba, hanem nagyon örülünk neki, csak sajnos nem valószínű, hogy a szerző esélyes lenne bármelyik licit nyertesévé válni.
Mindenesetre a személyes kedvenc az El Ultimo Grito modell, és ha valahogy hozzánk kerülne, hát biztos addig hordanánk, míg le nem szakad a vállunkról.
Utolsó kommentek