- egyes pubokban lehet náluk olyan halat kapni, aminek a tenyésztésénél és szállításánál odafigyeltek a környezetre

- mert a fenti mondatot kifejezi a "sustainable fish" szókapcsolatuk, amit mindenki ért, és nem kell a szerencsétlen bloggernek száz évig gondolkodnia, hogy hogy írja körül a "fenntartható hal" kifejezést

- mert ha a Dorothy Perkinsnél veszel kiegészítőket, akkor támogatod új fák ültetését

- mert vehetsz Oxfam karácsonyi lapokat, amik nemcsakhogy legalább 50%-ban újrahasznosított papírból vannak, most az 50. évforduló alkalmából John Lennon rajzával kaphatók, és nagyon jól néznek ki, de még küzdesz általuk a szegénység ellen is

- mert azon gondolkodnak, hogy hogy vezessenek be olyan egységes jelrendszert, amellyel jelölni tudják, hogy melyik termék milyen hosszú utat tett meg, hogy a polcra kerüljön, ezáltal mennyire környezetkímélő vagy sem, és így a vásárló is figyelembe tudja venni ezt a szempontot is a választásnál

- mert azon gondolkodnak, hogy milyen "etikus" ajándékot adjanak karácsonyra, és ebben számtalan weblap, bolt stb. segíti őket

- mert beszédtéma, hogy mekkora az "ökológiai lábnyomuk", és menő, ha minél kisebb

- mert az egyik legnagyobb újságuknak (Guardian) a környezet rovatban ott van minden hír, amit tudnod kell (Kyotótól a belföldi zöld hírekig) a tanácsokról és ötletekről, hogy hogy legyél zöldebb nem is beszélve

- mert van egy csomó olyan szórólapuk és weboldaluk, ahol területenként ott van, hogy hol tudsz bio meg etikus termékekhez hozzájutni

- és mert egyáltalán az életük részévé vált ez a gondolkodásmód, van szókincsük, hogy beszéljenek ezekről a dolgokról, és beszélnek is. Meg tesznek. 

Ezért irigylem őket. Meg követem is persze.

Csak olyan jó lenne már, ha itthon is minden sarkon ebbe a témába ütköznél, és nem küzdened kéne azért, hogy megtaláld annak a módját, hogy hogy védd a környezetet, hanem természetes lenne ez az egész (szó szerint).

Forrás: nagyrészt www.newconsumer.com és egyéb.